Családi nap - ölelés, mosoly és zakatoló szeretet

Van, amikor a világ zaja elcsendesedik, és átadja a helyét valami sokkal tisztábbnak, valami igazán emberinek. Egy ilyen varázslatos napnak adott otthont nemrégiben a Szent Rita Otthon Esztergom, ahol a falakat ezúttal nemcsak az otthon melege, hanem a feltétel nélküli szeretet, a rég látott családtagok ölelése és az önfeledt kacagás töltötte meg. A várva várt családi nap több volt, mint egy egyszerű rendezvény, a lélek és az összetartozás ünnepe volt ez.

​Amikor a tekintetek találkoznak

​A reggeli órákban még feszült, izgatott várakozás vibrált a levegőben. A lakók az ablakokból leskelődtek, kapu felé fordult tekintettel várták a legfontosabb vendégeket, az édesanyákat, édesapákat, testvéreket és hozzátartozókat. Ahogy megérkeztek az első autók, a kapu kitárult, és vele együtt nyíltak meg a szívek is.

​Nem kellettek ide nagy szavak. Az egymás nyakába boruló emberek, a könnyes, mégis mosolygó szemek, és a szorosan összefonódó kezek mindennél szebben elmesélték, mit jelent a család. Az otthon udvara pillanatok alatt megtelt élettel, suttogó beszélgetésekkel és az újraegyesülés meghitt pillanataival.

​Zakatoló boldogság és színes programok

​Az intézmény dolgozói szívüket-lelküket fonalba szőve olyan programokat álmodtak meg, amelyek mindenki számára elérhetővé és élvezhetővé tették a szórakozást. Volt zene, közös tánc, és kreatív foglalkozások, de a nap abszolút fénypontja egy különleges meglepetés volt, a kisvonatozás. 

​Amikor a kisvonat begördült, a csillogó szemek még fényesebben ragyogtak. Lakók és családtagok egymás mellett ülve, egymás kezét fogva indultak el a rendhagyó utazásra. A zakatoló kisvonatból integető arcokon nem a mindennapok nehézségei, nem a betegség vagy a korlátok látszottak – csupán a tiszta, felhőtlen boldogság. A vonat maga volt az életöröm jelképe, ami mögött messze elmaradtak a szürke hétköznapok gondjai.

​​Köszönet a láthatatlan angyaloknak

​Egy ilyen nap nem jöhetett volna létre azok nélkül a "láthatatlan angyalok" nélkül, akik nap mint nap áldozatos munkával, türelemmel és végtelen empátiával gondozzák az otthon lakóit. Az intézmény munkatársai ezen a napon is fáradhatatlanul dolgoztak azon, hogy mindenki biztonságban, szeretetben és vidámságban tölthesse el ezt a pár órát.

​Amikor a nap lassan lebukott a horizonton, és a búcsúzás ideje elérkezett, a levegőben nem a szomorúság, hanem a hála volt érezhető. A családtagok nem üres kézzel távoztak, a Szent Rita Otthonának családi napja mindannyiuk szívébe kitörölhetetlen emlékeket, erőt és a zakatoló kisvonat dallamát véste be. Mert ezen a napon is bebizonyosodott: a szeretet nem ismer akadályokat!